Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.
Minél hamarabb el kell kezdeni a 2021-2027-es uniós költségvetés megvalósítását, így az annak tervezésével és kialakításával kapcsolatos teendőket a következő hónapokban, még az Európai Parlamenti választások előtt kell megtenni - hangsúlyozta a sürgős cselekvés fontosságát az Európai Régiók és Városok Hetének nyitó sajtótájékoztatóján Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Ugyanezt, a következő költségvetés mielőbbi elfogadását szorgalmazta a mintegy 6000 fős többnapos konferencia nyitóelőadásában Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is és érvelésük a mostani 2014-2020-as uniós ciklus eddigi megvalósítási tapasztalataira épül.
Három olyan reformjavaslatot is ellenez Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés bevételi oldalán, amelyeket még májusban tett le az asztalra az Európai Bizottság és ma is egyeztetett róluk a visegrádi négy ország, illetve Ausztria, Németország és Franciaország pénzügyminisztere a Tatra Summit keretében. Az egyik szerint Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy csökkenjen a GNI-alapú befizetés aránya a közös uniós költségvetésbe. Ez persze érthető, mert így esély lenne arra, hogy elkerülhesse például Magyarország a büdzsé kiadási oldalán a kohéziós és agrártámogatások jelentős megvágását.
Miután reggel kiszivárgott egy nem nyilvános kormányzati anyag arról, hogy egyes uniós projekteknél 103 milliárdos pénzbüntetés, rendszerszintű problémák miatt pedig további akár 390 milliárdos EU-s pénzvesztés is várhat Magyarországra, kiadott egy közleményt a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
A Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben és ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Öttinger újságírók szűk csoportjának azt is jelezte: szerinte össze fog jönni a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Bizottság 2020 után jogállamisági kritériumokhoz köthesse az EU-pénzek kifizetését, de arra is számít, hogy ezt a kritériumrendszert is meg fogják támadni egyes tagállamok majd az EU Bírósága előtt.
Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.
Franciaország álláspontja az, hogy nem finanszíroznak olyan országokat a következő uniós költségvetési ciklusban, amelyek semmibe veszik az uniós alapelveket - mondta Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A politikus ilyen országnak nevezte meg Lengyelországot és Magyarországot. Közben az EU-s költségvetésért felelős német biztos is kemény szavakkal illette a két országot a minap.
Az iskolai tanév kezdetével folytatódik az uniós iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram az EU tagállamaiban, amely Magyarország kapcsán azt jelenti a 2018-2019-es tanévben, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot 3,75 millió euróval (kb. 1200 millió Ft), az iskolatejprogramot pedig további 1,91 millió euróval (kb. 620 millió Ft) támogatja az EU. Az Európai Bizottság közleménye arra is rámutat, hogy ez nem feltétlenül a végső összeg, mert a tagországoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós hozzájárulást nemzeti támogatással egészítsék ki.
A 2021-2027-es uniós költségvetés magyarországi pályázatainál már nem gépvásárlásra és üzemcsarnok építésre kell fókuszálni, hanem a munkaerő képzéssel és egészségmegőrzéssel való fejlesztésére, azaz az "emberek agyába kell fektetni a pénzt" - mutatott rá a Világgazdaságnak Essősy Zsombor.
"Magyarország az ismertté vált tervezetet határozottan elutasítja, egy bevándorláspárti költségvetésnek tartja, ezért annak változatlan benyújtása esetén a tanácsi döntéskor megvétózná azt, várhatóan több tagállammal együtt" - ezt a harcias kijelentést fogalmazta meg a Magyar Időknek adott interjúban Schanda Tamás azzal a 2021-2027-es uniós költségvetési tervvel kapcsolatban, amely a következő időszakban még jó eséllyel jelentősen változni fog. Azt mindenesetre újra leszögezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy Magyarország nem fogadja el a reál értelemben 24%-os, tehát legnagyobb vágást, a felzárkóztatási pénzeknél és a szintén jelentős vágást az agrárpénzeknél.
Ismét az európai uniós befizetések leállításával fenyegetőzött Luigi Di Maio olasz kormányfőhelyettes arra az esetre, ha az Európai Unió nem tud megoldást találni a menekültek befogadására. Az olasz fenyegetésre éles brüsszeli válaszreakció érkezett.
Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.
A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.
A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.
A 2021-2027 közötti új uniós költségvetés kapcsán újra azt rögzítette ma az Európai Parlament, hogy a közös mezőgazdaság - és kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani, nem szabad tehát azt csökkenteni - derül ki a nem jogalkotási állásfoglalásból.
Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:
A mostani uniós ciklusra jóváhagyott 14,7 milliárd euróról duplázná, azaz 30 milliárd euróra (9600 milliárd forintra) emelné az Erasmus program finanszírozását az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban - jelentették be szerdán Brüsszelben. A Bizottság ma az Európai Szociális Alap forráselosztási részleteit is bemutatta, illetve a csalás elleni küzdelemre szánt források tervét is nyilvánosságra hozta. Tegnap a kohéziós politikai terület terveit jelentették be, ma pedig az illetékes uniós biztos írt a Portfolióra véleménycikket erről:
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
